2010. november 11., csütörtök

Hírességek a Facebookon

Bármennyire is nehezünkre sokszor elhinni, de igaz: a Facebook mára tele van hírességgel, akik rendszeresen tartják a kapcsolatot a rajongóikkal!

Mike Portnoy elfogadta a felkérést
Egyszer, még régebben, úgy a nyár elején talán, nem is tudom pontosan mikor elkezdtem keresgélni a kedvenc zenekarom után a Facebookon. A Dream Theatert meg is találtam, de nem csak konkrét a zenekar profilja érdekelt, hanem esetlegesen a tagoké, főként Mike Portnoy-é. És láss csodát! MP már akkor is fent volt! Azóta a többi tag, LaBrie az énekes, Jordan Rudess a billentyűs és John Petrucci, a gitáros is fent van (Portnoy azóta kilépett a zenekarból). Aki aktívan kommunikál közülük az FB-n, az Portnoy és Petrucci, utóbbi a múltkor pl. mobiltelefonon keresztül tette közzé, hogy a Knicks meccsen Scott-nak hála milyen jó helyen ülhet a fiával a Madison Square Garden-ben.

2010. november 10., szerda

"nem személy tagok" a Facebookon

Bizonyára mindenki találkozott már olyan  kvázi "tagokkal" a Facebookon, akik igazából nem is személyek. Miért is jók és miért nem ezek? Van értelmük? Erről írnék néhány sort most. 

"Előbb lesz..."
Rengeteg olyan ilyen csoport található a Facebookon, akik nem személyek, és valamilyen céllal jöttek létre. Ezen célok vegyesek lehetnek. Vannak közöttük értelmetlen és értelmes céllal létrejött csoportok, akik mintegy petíció szerűen gyűjtik a "lájkolókat", rajongókat, minél többet, ezáltal nyomást gyakorolva valamire. Mindkettő szeretnék példát mondani. Rengeteg az értelmetlen csoport, melynek semmi értelme, így pl.: a "b...k el időnket a Facebookon". A 2010-es parlamenti választáskor lett egy olyan csoport létrehozva, melynek a címe: "Előbb lesz ennek az oldalnak 5000 tagja, mint választási eredmény", ezáltal mintegy fityiszt mutatva a káosznak és mintegy promótálva a Facebook népszerűségét. Ez azonban nem sikerült nekik, az ezret sem érte el a tagok száma, 823-nál megakadt. Hasonló politikával kapcsolatos ilyen "Klub" az "Előbb lesz itt 100000 lájk, mint Tarlós Budapest főpolgármestere". Itt is csupán 579 ember lájkolt, Tarlós azóta pedig főpolgármester. Hasonló oldal  "Az izlandi vulkánnak nagyobb lett a füstje, mint a lángja..." című csoport, ők már viszonylag sok embert tudtak mozgósítani (3857 tag) az izlandi Eyjafjallajökull vulkán tavaszi kitörésekor, a légtérzárak kapcsán. 9000-es tömeget mozgatott meg a klub alapítója a "Mondjunk le Schmitt Pálról az árvízkárosultak javára!!!" csoporttal. Elmondható, hogy rengeteg a politikával kapcsolatos ilyen csoport.
Ezen oldalak nagyrésze viccesnek mondható, de sok értelme nincs, ergo megint lényegébe tök fölöslegesen vannak jelen a Facebookon. 

2010. október 31., vasárnap

Facebook alkalmazások - (Idegesítő) játékok

Ki ne ismerné a Facebook felhasználói közül a következő kifejezéseket, neveket: FarmVille, PetVille, MafiaWars? Mindenki találkozott már vele, legalább az üzenőfalon. Miért szeretjük és miért nem őket? Vagy van aki egyáltalán szereti őket? Van értelme ezeknek az alkalmazásoknak?

FarmVille, MafiaWars, PetVille és hasonló nyalánkságok
Ezen alkalmazásai a Facebook-nak (azon belül a Zynga fejlesztői csoportnak) játékok, amelyeket neten keresztül tudunk játszani. Az első ilyen nagy őrület talán a mindenki által ismert FarmVille volt, valamikor a 2009-es év nyarától-őszétől (Maga a játék 2009 júniusában bukkant fel a Wikipedia szerint). Ebbe az őrületbe én is belekerültem, egy ideig csináltam is, majd rájöttem: hülyeség az egész... A lényege az "app"-nek, hogy a virtuális farmunkon termesszünk, tenyésszünk, építkezzünk, stb. Ezért pénzt kapunk, majd a vetőmagot, állatot, gépeket pénzért meg tudjuk venni. Egy ideig jópofa, de én akkor éreztem, hogy ezt abba kéne hagyni, mikor ahhoz igazítottam az időmet, hogy mikor kell learatnom a növényemet, mert különben elrohadnak... A másik nagy ok, ami miatt abbahagytam, az az emberi hülyeség. Ezekben a játékokban tudunk egymásnak ajándékot küldeni, amit ha kapunk, akkor illik viszonozni és küldeni annak, akitől kaptunk. Na most, mikor haza értem Pestről, és "43 FarmVille gift kérés" fogadott, akkor azt mondtam, köszönöm, ez egy nagy marhaság, értelme nem sok, és csak rabolja az időmet. Ráadásul egy ismerősömnek nem küldtem vissza ajándékot, majd mikor találkoztunk, köszönés után azzal fogadott, hogy mégis hogy képzelem azt, hogy nem küldök neki vissza ajándékot a FarmVille-n? Másik elrettentő példa volt, amikor egy informatikus-cégvezető ismerősöm a virtuális kapálás és vetés miatt késett le kis híján egy fontos üzleti tárgyalást... Viccesen édesapám is megjegyezte: "fiam, ha nagyon kapálni szeretnél, irány a telek!"

2010. október 22., péntek

Nyereményjátékok a Facebook-on

"Akarsz nyerni egy hétvégi utazást? Szeretnél Oakley napszemüveget? Féláron akarsz enni? Egy klikk az egész"

Nyerési lehetőség
Egy jó ideje már, hogy megjelentek ezek, a Facebook-on "eseményként" létrehozott nyereményjátékok, amelyekre én is mindig meghívást kapok. Rengeteg ilyen van. Mint a bevezetőben is írtam, volt már, hogy napszemüveget lehetett nyerni, de wellness hétvégére is sorsoltak már embereket. Jelenleg is van ilyen "esemény" meghívásom, az egyikkel 1500 Ft-os (!!!) Heavy Tools kupont nyerhetnék, a másikkal pedig 37 budapesti étterembe kaphatnék félárú kedvezményt. 

2010. október 14., csütörtök

"Lájkold ezt a bejegyzést..."

Aki mindennapos szinten használja a Facebook-ot, az 100%, hogy ismeri a közösségi oldal "Like" funkcióját, amely mára a magyar nyelvű oldalon "Tetszik" funkcióként jelenik meg. Általános használata: kifejezzük vele, hogy egy kiírás, poszt, fénykép, idézet, stb. tetszik nekünk. De, mint a fényképeknél is, itt is előfordul más funkció is...

Lájkolj!
Mielőtt a konkrét témára térnék (hogy mi is az a szokatlan funkció...), csak röviden szólnék arról, hogy mára a "lájk" kifejezés (így szépen magyarosan, fonetikusan írva) teljesen beleivódott a facebookozó fiatalok szóhasználatába, és manapság már akár egy élőben elmondott viccre is képesek vagyunk azt mondani: "Ez mekkora lájk!". A nyelvészek és a magyar nyelvőrzők pedig megint megrökönyödhetnek, és harcolhatnak az internet ellen, mert az megváltoztatja szép magyar nyelvünket... Viccet félre téve érdemes valóban ezen elgondolkodni. Sőt, hogy az emberek életébe ez az egész "Like" dolog hogy beleépült, arról
ez a link és a következő kép tanúskodik (igen, "Like" pscsét!!!):


Szóval, az a bizonyos "másik" funkció. Nem olyan régen, kb. a nyár végén, vagy talán kicsit előbb jelent meg az az új őrületnek még talán nem nevezhető valami (tevékenység?), melyben a lájknak kicsit más a funkciója, mint alapjában véve. A lényeg a következő: XY felhasználó kiírja az üzenőfalára: "Lájkold ezt a bejegyzést, és megmondom, mi az a 3 dolog, ami rögtön eszembe jut rólad". Hurrá. Persze ez lehet más formában is, illetve más "emlékre" visszavezetve, pl.: "lájkold ezt a bejegyzést, és leírom az üzenőfaladra, mi az első közös élményünk/emlékünk". Az emberek pedig lájkolják, mint az őrült. A vicces talán ebben az, hogy ezt a tevékenységet a négyzetes-képbejelöléssel ellentétben nem a 10-16 éves korosztály csinálja, sokkal inkább 16-24-es korosztály, durván az én korosztályom béliek. Vicces, és egyszerre valahol, hát nem is tudom... Szánalmas? Nem tudom mi a jó kifejezés rá.




Cikis a helyzet
Mint az alcímből is látszik, bizony ebből a "lájkolj" dologból elég cikis helyzetek is tudnak kijönni. Az embernek akarva akaratlanul vannak olyan ismerősei mind a Facebook-on, mind az iWiW-en, akiket ismerünk, köszönünk, de nem vagyunk olyan viszonyban vele, hogy közös élményeink. Barátnőm egyik ilyen ismerőse egyszer kiírt valami hasonló bejegyzést, mint amit fentebb írtam, barátnőm nem volt rest, poénból lájkolta a bejegyzést, mit fog a csávó róla írni. Kb. háromszor ugyanazt írta le, hogy az iskola legjobb táncosa, csak más formában. Egyik ismerősömnek a volt barátnője posztolt ki hasonlót az üzenőfalra, ismerősöm beklikkelte, hogy "Tetszik". Érdekes módon számára nem érkezett válasz...
Ezért sokszor érdemes átgondolni valamit, mielőtt cselekszünk. Mert addig, amíg a számunkra kedves haverok, barátok lájkolják a posztot, addig mi vagyunk a jóarcok, hogy miket tudunk róluk írni, de mikor esetleg valaki olyan teszi meg a lájkolást, akivel más a viszony, elég hamar cikis helyzetbe kerülünk, a "haverok" szemében rögtön égünk... Mennyből pokol...

Egy volt osztálytársamnál én is kipróbáltam egyébként, tőle végülis olyan választ, "3 dolgot" kaptam amire számítottam. Bár, hozzáteszem, vele voltunk olyan viszonyban, hogy nem lehetett cikis a helyzet egyikünk számára sem. Ettől függetlenül nem leszek híve ezeknek az "alkalmazásoknak".



2010. október 3., vasárnap

"X. Y.-t bejelölték az alábbi képen"

A Facebook rendelkezik egy olyan tulajdonsággal, ami roppant jó és hasznos, ugyanakkor roppant idegesítő is tud lenni. Ez a tulajdonság, funkció nem más, mint az, hogy valakit be tudunk jelölni azokon a fényképeken, amiket mi töltöttünk fel.

Bejelöltelek! 
Ez a funkció egyébként ma már az iWiW-en is megtalálható, bár rendszeres használatával én a Facebookon találkoztam először igazán. Ez lényegében a web2 egyik nagy "fegyvere" hiszen ezen keresztül könnyebben megtalálhatunk ismerősöket is. A lényeg a következő: van egy fénykép, amin szerepelünk, ezen az ismerősünk bejelöl. Ezután a fényképen ha az egeret ránk húzzák, akkor megjelenik a nevünk, a kép alatt szintén, ahol azonban a nevünk egyben már egy hiperlink is, mely az adatlapunkra mutat. Ergo kiaknázza a keresztbe hivatkozás lehetőségét. Ez egyébként az a funkció, amikor a felhasználó rendeltetésszerűen használja a Facebook ezen lehetőségét. Pontosabban, és kicsit durvábban fogalmazva: a kulturált felhasználók becímkézik barátjaik a fényképeken, hogy értesüljenek arról, esetleg egy olyan képet töltött fel ismerősük, amin ő szerepel, de neki nincs meg. Ellenben...



"Szeretem őt... és őt... és őt... és őt..."
Mint a bevezetésben írtam, ez a lehetőség a közösségi oldalon roppant idegesítőn is tud hatni. Pontosan nem tudom megmondani mikor terjedtek el azok a kis táblázatocskák(de kb. az elmúlt egy év folyamán), amiken különböző tulajdonságok vannak, emberi tulajdonságok. leginkább Pl.: legjobb barát, legjobb lelkiző társ, legjobb partiarc barát, stb. Ezek egyébként saját megfigyeléseim alapján a 10-15 éves korosztályban vannak leginkább elterjedve. DE! Nem először fordul elő, hogy egy 13 éves bejelöl egy 20-21 évest, akinek ez már vér ciki. Közeli példát is tudok hozni. Egyik volt osztálytársam tánctanár. Tanítványai, akik között sokan vannak a tárgyalt korosztályból, rendszeresen bejelölgetik ilyen képeken. Őt ez roppantul idegesíti, és kicsit cikinek is tartja. Egyszer mikor találkoztunk, valahogy így fogalmazta meg nekem: "Lepetézek hallod attól, hogy belépek a fészbukra, és azzal fogad, hogy a kölkök bejelöltek egy fényképen. Megnézem a fényképet, és egy négyzet vagyok rajta!". Azt hiszem ez mindent elmondott. Bár azóta már nem egyszer láttam, hogy ismét bejelölték, mint négyzet, melyben annyi volt: "és őt is". Barátnőmet is bejelölték már így szintén fiatalabb táncostársai, ő meg is köszönte. Hogy miért? Mesélte nekem, hogy elment táncra, majd a kislány aki bejelölte, megkérdezte, hogy miért nem szólt hozzá semmit a fényképhez?


Érdekes lenne egyébként ezt jobban átvizsgálni, kutatni, szociológiailag. Miért pont ez a korosztály és miért pont ezt? Miért olyan fontos nekik, hogy őket bejelöljék egy-egy ilyen képek, vagy hogy ők bejelöljenek másokat? Mint írtam, főként a 10-15 éves korosztály végzi ezeket a "tevékenységeket" a közösségi hálón. Ezen belül is inkább 13-15 éves korosztály. Hogy miért pont ők? Saját véleményem szerint ekkor kerülnek abba a pubertás korba, abba a változó időszakba, amikor már kezdik magukat önállónak érezni, "nagylánynak", "nagyfiúnak", ugyanakkor szeretnének valakihez tartozni, "bandázni", de természetesen már nem a szüleikhez. Ezért jelölik be a "csapatot" a képeken. Megkezdődnek a "pasizások", "csajozások". Ilyenkor jönnek az "öribarik", "a legjobb haverok", akik aztán lehet, hogy pikk-pakk lemorzsolódnak. Ugyanakkor érdekesnek tartom szintén, hogy a Facebook valóban mennyire belopózott, szinte láthatatlanul az emberek, leginkább a fiatalok életébe. Hiszen láthatjuk, sokszor megsértődnek azért, miért nem jelöltél be "mint a legjobb party arc", vagy mint a "legjobb lelki társ". Mert hallottam már ilyenről is, hogy kis általános iskolás 8.-os lányok ilyeneken megsértődtek egymásra. Az ember nem is gondolná, hogy, kicsit vulgárisan fogalmazva egy "tetves Facebook képbejelölésen" múlhat egy "barátság". Véleményem szerint az ilyen barátságok a felületes barátságok. Érdekes módon a mi korosztályunk, az én baráti köröm már nem csinál ügyet abból, hogyha egy rendes, hétvégi kiruccanásos fényképen nem címkézem meg őt...


2010. szeptember 26., vasárnap

A Facebook, mint olyan...

Újabb félév, újabb feladat, újabb téma: a Facebook. Bár már az előző félévi Hálózati ismeretek 2. óra keretében is ejtettem többször szót a Facebook-ról, ebben a félévben kifejezetten a Facebook lesz a fő célpont, legfőképpen olyan szempont szerint megközelítve, milyen szociális és társadalmi hatása van.

Bevezetésként
A mai világban akárhogy nézzük, a közösségi hálók (angolul: social network) mindennapjaink részét alkotják. Bevallom őszintén én is: ha bekapcsolom a laptopom, az e-mailjeim megtekintése után kb. a harmadik dolog amit megnézek, az a Facebook, a hírportálok után. Nehéz megmondani, miért, de az biztos, hogy az ember mindenre rákattan előbb-utóbb.

Ez a bejegyzés amolyan "félévi bevezető" bejegyzés szeretne lenni. Azért is választottam a Facebook-ot témának, mert rengeteg témát ad. Nap, mint nap lát az ember olyan dolgokat a közösségi oldalon, amitől ledöbben, megrökönyödik, és sokszor elgondolkozik. Barátaink, ismerőseink életét tudjuk szinte végig követni. Hol jár éppen, milyen zenét szeret, milyen zenét linkkel be, mi történt vele, hol nyaralt stb. A rengeteg lehetőségnek és alkalmazásnak köszönhetően. Szeretném a félév során bemutatni a Facebook negatív és pozitív részeit. Vannak bizonyos témák, amiről már most tudom, hogy írni szeretnék, ilyen pl.: az alkalmazások (App-ek) jelenléte, a "fényképeken való bejelölgetés", a "nem személy tagok", és még sok minden más. Mivel én is aktív fészbukuzó (csakhogy menők legyünk... :-) ) vagyok, abból is ki fogok indulni, amit nap, mint nap látok a közösségi weben.

Röviden írnék azért most is egy észrevételt ezzel az egész jelenséggel kapcsolatban. 2004. november 29-én, gimnazista elsősként küldtek meghívót az iWiW-re. Hirtelen nem is értettem, hogy mi ez és mire, majd rövid nézelődés után rájöttem, hogy ok, lesz ilyenem, de ennyi. Ekkor sokan még azt sem tudták pl.: az osztálytársak közül, mi is az az iWiW. Majd egy félévre rá rákattantam. Majd egyre többen az ismerőseim közül is. Aztán, idővel lanyhult a lelkesedés. Kicsit hasonló a helyzet a Facebook-al is. Bár a lelkesedés és "rákattanás" itt még bőven tart nálam is, de a megismerkedés menete hasonló volt. Nem tudom minek köszönhető, hogy viszonylag hamar megismerem ezek a közösségi oldalakat, de az biztos, hogy Facebook is viszonylag hamar volt sokakhoz képest, de először idegen volt a környezet, nem tetszett, majd jött a rádöbbenés, idővel, hogy ez bizony sokkal, de sokkal jobb mint az iWiW. Meglátásom szerint az iWiW csak rohan bizonyos dolgokban ma már a Facebook után, pedig az iWiW két évvel korábban, 2002-ben indult amerikai testvérével szemben, aki csak 2004. február 4-én kezdte meg működését. A dátumokból kitűnik az is, hogy kis hazánkba bizonyos dolgok mekkora késéssel érkeznek meg: az igazi Facebook őrület kezdetét én egyértelműen 2009 elejére tenném. Ha azt vesszük, az USA-ban is kellett egy év mondjuk, mire elterjedt a Facebook, akkor is 4 éves késésben vagyunk, ami virtuális téren elég nagy időnek számít...

És hogy miért is jobb mint az iWiW? Igényesebb, átláthatóbb, létezik a chat intézménye. A csoportos üzenetek küldését is sokkal jobban kezeli, hiszen míg az iWiW-en, ha egy többcímzettes levélre akarunk mindenkinek válaszolni, akkor mindig meg kell adnunk ismét az összes címzettet, nem elég a "válasz" gombra kattintanunk. Ezzel szemben a Facebook-on először megadjuk az összes kívánt címzettet, majd mintegy fórum szerűen írogatjuk az üzenetet, amit aztán mindenki megkap. Az iWiW-en a mai napig nem képesek ezt az egyszerű változtatást meghozni...

Egy bizonyos idő után azonban a Facebookon is nagyon megszaporodott a magyar felhasználók száma, bár sok magyar polgár még mindig csak az iWiW-ben tud gondolkodni. Olyan ismerősöm is van, aki politikai nézetei miatt nem hajlandó használni a Facebook-ot, csak az iWiW-et. Számos kérdést lehet még megvitatni a Facebook-al kapcsolatban, de ezekről a félév további részében, kb. hetenkénti bejegyzés keretében lesz szó.