A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gmail. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gmail. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. április 11., vasárnap

Google Buzz=gond

A Google körül forr a levegő: nem elég a kínai herce-hurca, itt az újabb cécó Amerikában. Egy magán személy ugyanis beperelte a Google a Buzz miatt.

Zümmögünk, de talán túlságosan is?
A Google egyik legutóbbi újdonsága a Google Buzz bevezetése volt, mely tulajdonképpen a Facebookhoz és a Twitterhez hasonló közösségi háló. Alapja legjobban a Twitteréhez hasonlít, tehát a "követéses rendszeren" alapul, ezen keresztül küldhetnek üzeneteket, tartalmakat egymásnak a felhasználók. Persze, ha egyáltalán akarnak, és talán itt kezdődik a gond. A Google Buzz (vagy magyarul Zümm) ugyanis a Gmail felhasználók mindegyiknél automatikusan "települ" és az adott felhasználó levelezési szokásai alapján építi fel ismertségi rendszerét. Ezzel azonban az volt a gond, hogy a felhasználók erről nem tudtak és lényegében engedélyük nélkül nyújtott adatokat róluk. Magyarán szólva megsértették a felhasználók privát szféráját. Bár ezt a hiányosságot, hibát szinte rögtön ki is javította az indulás, illetve a hiba kiderülése után, sokak szerint késő volt, és addigra már több személyes adat is nyilvánosságra került a felhasználók tudta nélkül. Ezért perelte be San Joséban egy Berry Feldman nevű new york-i polgár a Google-t. Egész pontosan megfogalmazva ez volt a kiváltó ok(idézem a HWSW-t):
"leginkább azt sérelmezi, hogy a Google automatikusan aktiválta a Buzz szolgáltatást az e-mail fiókjában, s a program publikusan elérhetővé tette azon ismerőseinek adatait és a velük kapcsolatos információkat, akivel gyakran levelezik."
Ezután természetesen a bíróság feladata kideríteni, mennyire sérültek a személyiségi jogok.

Probléma probléma hátán
A Google-nek úgy látszik nem lesz egyszerű a 2010-es év. Nem elég, hogy harcban állnak Kínával, most még itt ez a Buzz-os eset is. Igaz korábban volt, de gond volt a Google Books körül is a szerzőzi jogokkal. Érdekes ezen elgondolkozni. Bár a Google igyekszik rengeteg területre betörni, szinte mindenhol vét egy-egy apró hibát, vagy hoz egy rossz döntést, mint sokak szerint a Kínával való csatározás is egy igen nagy ballépés volt, több szempontból is. Kérdés, ezután a felhasználók mennyire kezdenek el megbízni a keresőóriásban? Persze a Google óriási cég, és egyelőre nem fenyegeti a csőd, de ha idővel ilyen lépések miatt, mint a Buzz-os is, elkezdenek az emberek elfordulni tőlük, sokat bukhat a Google. Persze ez a jövő zenéje.

Forrás: HWSW

2010. április 8., csütörtök

The final battle has begun?

Persze a címben feltett kérdés erősen túlzás, de egy biztos: a Google Apps (Wikipedia ismertető) erősen elkezdte ostromolni a Microsoft Office irodai csomagját.

Az ingyenes Weboffice a jövő?

A Microsoft idén április-május környékén tervezi megjelentetni legújabb irodai csomagját, a Microsoft Office 2010-et. Azonban van egy komoly kihívó, mégpedig a Google, akinek ingyenes szolgáltatása, a Google Apps egyre több felhasználót szipkáz el a redmondiak elől. A Google Apps alkalmazásait, így a Google Docs-t, a Gmail-t és Spreadsheetet egyre több cég használja föl például arra, hogy lejjebb szorítsa az árakat egy esetleges vásárlás esetén. Ez abban nyilvánul meg, hogy alkudozás közben az adott vállalat azzal fenyegetőzik, ha a Microsoft nem adja olcsóban oda a programját, a Google weboffice-ját fogja használni. Persze ezek felszínes fenyegetőzések, de hatásosak. Az biztos, hogy egy-egy nagyobb vállalat jelenleg még nem vállalja be azt, hogy fontos adatait az interneten, szinte mindenki számára hozzáférhetővé tegye. Ugyanis a webes irodai csomagokat nem kell a gépre külön telepíteni, egy böngésző elég a használatukhoz, az adatokat, adattartalmakat pedig az interneten tárolják.
Tényleges fenyegetettség? Szalámitaktika?
Egyenlőre még úgy néz ki, hogy nem, de oda kell figyelnie a Microsoftnak, ha nem akar nagyot bukni. A Google Apps-nek már 50 millió felhasználója van, igaz ebből mindössze 1 millió az, aki fizet is érte. Ezen felül az a maradék 49 millió, aki nem fizet érte, az legalább a Microsoftnak sem fizet a szolgáltatásokért. Emellett azonban még nem teljesen versenyképes a Microsoft által gyártott Office-okkal. Egyrészről a már korábban említett helyzet, hogy az adatokat az interneten tárolják, sokak számára eltántorító tényező. Emellett még funkcionalitási, kompatibilitási, integrációs szinten messze áll az MS Office-tól, de sokak szerint, ha ezen fejleszt a Google, letörheti a redmondiak uralmát. Ez lenne a cél, ezt a Google pedig úgy próbálja meg elérni, hogy egyenlőre csak az alsó szegmensekben támad, majd fokozatosan fejleszti részlegeit, és a felső szegmensekben is átveszi a hatalmat. Ez persze egyelőre csak feltételezés. A Microsoft igyekszik nem lemaradni, ugyanis az Office 2010-nek létrehozta a böngészőből futtatható változatát, amely a Google Apps funkcionalitásának többszörösét nyújtja, az Office-vásárlóknak ingyen, másoknak pedig hirdetések megjelenítéséért cserébe. Azaz "hazai pályán" támadja meg a Google-t.

Érdemesnek tartom a HWSW erről a hírről szóló postjában elolvasni az olvasói kommenteket. Véleményem szerint érdekes dolgokat írnak, és némely esetben igen jól, előrelátóan látják az esetlegesen bekövetkező tényezőket.

Kép és hír forrása: HWSW

2010. március 13., szombat

Made in China

Fokozódik a feszültség Kína és a világ legnagyobb keresőóriása, a Google között. Li Yizhong kínai informatikai miniszter már szóbeli figyelmeztetésben részesítette a Google-t.

Folytatódik a cenzúra?
Az összetűzés eredet egészen 2009. decemberéig nyúlik vissza, amikor több amerikai nagyvállalatot, köztük a Google-t is támadás ért, méghozzá nem máshonnan, mint Kínából. A támadás/hackelés leginkább olyan Gmail fiókokat ért, amelyek tulajdonosai emberi jogi aktivisták. Közöttük voltak európaiak, amerikaiak és kínaiak is. A Google a megtámadott helyek alapján egyértelműen a kínai kormányzat számlájára írta a támadást, bár ez a mai napi g nem bizonyított. Az események hatására azonban a Google mint egy Kína ellen fordult, és leszedte a kínai adatokkal kapcsolatos cenzúrát oldaláról. Így elérhetővé váltak a Tiananmen téri mészárlás részletei, vagy a tank elé kiálló fiatalember képe is.

Korábban egyébként igen komoly bírálat érte a Google-t azért, hogy cenzúrázza a google.cn oldalon keresők számára a keresést, de az óriáscég a "valamit valamiért" elven gondolkodott. Ugyanis Kína a világ legnagyobb méretű online közönsége, több milliós felhasználói bázissal. A Google-nak 2006 óta van kínai oldala. A cenzúrázás bizonyos vallási és politikai keresésekre vonatkozott, így természetesen a Kínai Kommunista Pártot bíráló irományokat sem lehetett olvasni, de a pornográf találatok szűrése is a "program" része volt.

A fenyegetések
A kínai informatikai miniszter Eric Schmidt Google vezér részére tehát nyílt szóbeli figyelmeztetést intézett, miszerint ha tovább folytatják a kínai törvényeket megsértő tevékenységüket, akkor komoly szankciókra számíthatnak. Pontosan idézve Li Yizhong minisztert: "Ha ragaszkodnak ehhez a törvénysértő lépéshez, az barátságtalan és felelőtlen és magának kell viselnie a következményeket." Hogy ezek a következmények mik lehetnek, egyenlőre nehéz eldönteni.
A Google ennek hatására, illetve már korábban, január környékén is a Kínából való kivonulással fenyegetőzött és vágott vissza, de az elemzők szerint ez nem lehet komoly, hiszen az egyik legnagyobb felhasználói bázist hagyná ott, még ha a Google csak a második kereső a rangsorban Kínában a Baidu mögött

Jelenleg folynak a tárgyalások a felek között. A Wall Street Journalnak nyilatkozó elemzők, bennfentesek szerint közel a megállapodás, és akár rövid időn, néhány héten belül megszűnhet végleg a cenzúra a Google kínai oldalán. A piaci szakértők ezt azonban kizártnak tartják. Véleményük szerint ha valamiből, a cenzúra kérdésből biztosan nem enged a kínai kommunista vezetés. Ha a Google marad és marad a cenzúra is, sokak szerint ezen esetben az amerikai keresőóriás nagyot bukhat, renoméját ronthatja különböző területeken az, hogy továbbra is "lefekszik" a kommunista vezetésnek Kínában, és fenntartja a kínos kérdéseket érintő találatok cenzúrását.

Forrás: HWSW